...Azt hiszem, el tévedtem...Ö nem az én hercegem, és ez nem az én mesém...
„A lényege a váratlan kis meglepetéseknek, hogy nem azért kapod, mert valami különöset tettél, hanem épp azért, mert nem.”
"Elengednélek, de már szívem fogja vagy. Gyűlölni nem tudlak, tehát engedd szeretni magad."
Annyiszor próbáltuk eltépni a szálat, ami egymáshoz kötött minket! Küzdöttünk, de elbuktunk, mert a vége mindig ugyan az lett:Te velem, Én veled! Ez így tökéletes!Nélküled mindig csak túl élek! Azt hittem elmúlik az érzés, hisz semmi sem tart örökké! Aztán, ahogy telt múlt az idő rájöttem, hogy ez nem fog elmúlni s hogy ezt az érzést más nem tudja pótolni! S most már nem ellened, érted fogok küzdeni, mert Te vagy az kit nem tudok feledni! Melletted megnyugszik a lelkem, veled erős vagyok, szeretem azt a nőt, aki melletted vagyok! S ezt magamnak olyan nehéz volt bevallanom! Bevallani, hogy nekem is szükségem van valakire! Te vagy az én valakim.
"Vagy szoríts magadhoz vagy engedj el !! De könyörgöm.. Ne játsz velem !"
"Meddig kell várnom még, hogy Veled legyek, hogy érezzem ajkad, tested, szerelmedet. Csókjaimmal édes álomba ringatnálak s, ha már alszol, füledbe suttognám: Kívánlak"
A szerelem sorozatgyilkos és mi ártatlan áldozatai vagyunk.
Van egy titkom, meg tudod tartani? Esküszöm, hogy biztonságban lesz nálad. Jobb, ha a zsebedbe zárod, a sírba víve így. Ha elmondom, tudom, hogy nem fogod továbbadni, mert ketten csak úgy tarthatnak titkot, ha egyikük halott.
Az elme számol, a lélek sóvárog, a szív pedig tudja, amit tud.
"Vidámság, mosoly, minden, ami kell, de a látszat csal, belül romokban hever..."
Akiért bármit megtennél annak te sose leszel elég jó.
Van, aki megy, és van, aki jön, aki rád nevet és elköszön, de a végállomás én leszek, esküszöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése